HTML

Tulipán és bicikli

Erasmus ösztöndíjjal egy fél évet töltök Amszterdamban. Tanulok, dolgozok és szórakozok :-P

IndaFotó képek

Friss topikok

  • B Gyöngyi: Szia! Köszi az érdeklődést :-) Visszajöttem Mo-ra. Befejztem az egyetemet. Egy fél évet kínlódtam... (2009.05.11. 10:17) Itt a vége, fuss el véle
  • Scarlet Crusade: Szia! Irtam neked egy mailt..par kerdessel megspekelve:) Udv Miklos (2008.10.28. 11:52) melomelomelo
  • B Gyöngyi: Kedves vagy, de nem ismerkedem neten keresztül. Nincsenek túl jó tapasztalataim ezen a téren. Mega... (2008.07.29. 18:46) Gyöngyi go crazy
  • Omloskeksz: Nu, mi volt a mosoly oka? Csak nem rosszalkodott az ifju holgyemeny? :-))) (2008.07.28. 14:44) Buli
  • K.: Gyönyörű képek, irigyellek... K. (2008.07.26. 06:18) 3. nap

Címkék

Címkefelhő

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Kolbász és paprika

2008.03.18. 22:04 :: B Gyöngyi

Lehet, hogy ez másoknak nem fontos, de végre találtam normális kolbászt a piacon!!!!!!!!!! Csak úgy vöröslik a paprikától, bár nem elég csípős, de azért magyaros. És elérhető áron, egy szál kolbi 1 euért. Ami hiányzik még mindig az a paprika. Na nem a fűszer, mert már azt is találtam (!!!), hanem az a zöld, tv-paprika, vagy nem tudom én mi a neve. De már odáig fajult a helyzet, hogy képeket nézegetek róla a neten... rettenetesen hiányzik, olyan jól esne a reggelihez. Mert paradicsom az van, de íztelen. Meg van az az amerikai paprikafajta, a nagy piros, de az nem az igazi és nagyon drága. Egy darab belőle 1 eu. Csak összehasonlításképpen 1 darab paprika ára= 1 szál kolbász hmmm.... És persze túró... amióta itt vagyok, azóta keresem. A múltkor már azt hittem, hogy ráakadtam, de mint kiderült csak valami joghurt félét vettem, mert viszont joghurtokból legalább annyi van, mint sajtból.

Az egyik instant leveseket gyártó cég új termékkel jött ki: goulash (!!!) new !!! hungarian soup - na ezen is röhögtem egyet a boltban. A kép emlékeztetett is a gulyásra, de kicsit több mindent pakoltak bele. Azért büszkeséggel töltött el, hogy a makaróni mellett, a mi nemzeti kajánk is elérte a zacskós, nemzetközi szintet. Vagy ennek mégsem kellene örülni?

Szólj hozzá!

Címkék: amszterdam

Cross-cultural Psychology Exam

2008.03.18. 21:41 :: B Gyöngyi

Megvolt az első vizsgám. Egyszerűen nem tudom megmondani, hogy sikerült-e vagy sem. Máskor tudom, hogy ok, ez valahol 4-5 között van, most csak bízom benne, hogy nem 4-5 között lesz, ugyanis a jegy 5.5 felett tekinthető elégségesnek. Magyarán egy olyan 6-ossal nagyon-nagyon megelégednék.

Ami a vizsgát illeti. Puskázás, lesés, pusmogás lehetetlen és szerintem nem is ismerik. Amikor beléptem az examination room-ba elfogott a röhögés. Mint a Harry Potter filmekben, egyszemélyes asztalok egy óriási teremben, ami kb 2 tornateremnek felel meg otthon. 20 teszt kérdés volt - 10ben úgyahogy biztos vagyok, hogy jó; a többi hááát, és volt még 5 esszékérdés is. Néha nem tudtam, hogy mit akar a kérdéssel, de azért becsülettel írtam válaszokat... 2 válaszban biztos vagyok hogy jó másik kettőben meg félig, a maradék egy meg talán, de nem tudom mire volt kiváncsi. Ez egyrészt lehet azért mer nem volt szótáram, lehetett volna használni, de sajnos nincs nyomtatott szótáram, meg aztán tanulni angolul és válaszolni angolul kicsit nehezebb, mint azt gondolnánk. Ami feltünt és amiért nehéz volt- de könnyebb lesz a tanárnak- nem tudtam terelni. Van úgy hogy az ember úgy nagyjábból tudja a választ, de nincs meg a terminus, nincs meg valami adat, akkor terel, körülír. Na ez nem ment. Hát igen, ha közben arra kell figyelni, hogy legalább a helyesírás legyen valamennyire jó, abból nem születik nagy mű.

Majd meglátjuk. Az idegeskedést sikerült teljesen levetkeznem. Máskor nem nagyon tudtam vizsga előtt aludni, most ilyen problémám nem volt, az angol eléggé lefáraszt ahhoz, hogy elaludjak. Ha ez a vizsgám nem sikerült, akkor elég nagy bajban leszek, mert csak augusztusban lehet következőleg pótvizsgázni, és azért mert tudom, hogy le fog törni annyira, hogy ne tudjak koncentrálni a következő vizsgámra, ami jövő héten lesz. Szép, otthon Húsvét, Péternek 3 hét tavaszi szünet, itt meg vizsgaidőszak. Nem unatkozom.

A vizsgákkal elég sok bajom van ebben a félévben. Márciusban itt vizsgázom. Május legelején otthon lesz szakfordítói vizsga, május végén megint itt, és hogy pszichós vizsgáim mikor lesznek, nem tudom. Írtam a tanáraimnak de nem sokmindenkitől kaptam választ. Még azt sem tudom, hogy miből kellene készülni. De nem is akarok. Ha lehetséges ezeket a vizsgákat átteszem majd augusztus végére - kérem, szeretnék végre ÉLNI is!!!

Hivatalosan június végéig vagyok itt, de meg akarom hosszabítani július végéig. Látni szeretném Amszterdamot nyáron...... 

1 komment

Címkék: vizsga

6 hét után

2008.03.10. 23:22 :: B Gyöngyi

Mivel már egy jó hónapja, hogy itt vagyok, itt az ideje, hogy összegezem az eddig történteket. Már biztosan mondhatom, hogy felnőttem. (Pszichológiai értelemben a felnőtté válás kicsit szigorúbb, mint az ahogy képzeljük.) Magamra főzök, mosok, takarítok, magam kenyerét keresem, tanulok és megvan az érett párkapcsolat is (már amennyire a webcam engedi). Egy hónap alatt kialakítottam egy új életet. Másik ország, másik nyelv és más barátok. Nyilván vagyok tartva, van bankártyám, szállásom és hivatalos, bejelentett munkám. Első alkalommal dolgozom bejelentve... :-) azért egy pszichológus állásnak jobban örülnék. De majd az is lesz. Új barátok is vannak egyetemen, koliban és munkahelyen egyaránt. És persze olyanok is akikkel nem akarok találkozni... Mindenez elég jól hangzik, és folyamatosan kell magamat emlékeztetnem, hogy ez azért valami, elindulni Derecskéről és az emberi agy microcolumnus-airól angolul tanulni, mert elég nehéz mindezt összeegyeztetni és néha képes vagyok kiborulni.

A szerepeim pedig ütköznek. Egyik nap takarító vagyok, másik nap egyetemista, harmadiknap pedig túrista. Mostanság az első kettő kiszorította a túrista Gyöngyit, de a vizsgák végeztével újra járom a várost. Van egy új munkatársam. Na, pont az ellentétem. Olyan mint Joe. Lengyel fiú, aki előtte Írországban dolgozott, de itt jobb, mert legális a fű. Sokkal lazább, mint én, állandóan emlékeztet, hogy lazítani kellene, hogy vegyem könnyedebben, amitől nekem csak még nehezebb, mert ráébreszt, hogy mennyire le vagyok terhelve.

Szólj hozzá!

Címkék: munka kezdetek amszterdam

Hotel

2008.03.02. 21:28 :: B Gyöngyi

- A füvet (értsd: marihuána) nehéz kiporszívózni, és mindenfelé elszóródik

- Ha nem viheted haza, mert illegális, hagyd csak a szállodában a housekeepereknek... majd ők "felszívják"

- Nehéz koncentrálni, ha a nemdohányzó szobából fű szag száll...

- A chipset is nehéz kiporszívózni

- Az a vendég, aki csipszet és füvet hagy a szobában maga után, az aprópénzt is elfelejti felszedni

- A pornó újság a férfi housekeepereknek jól jöhet...

- Ha a vendég tissue-t kér (papírzsebkendő), az WC-papírt jelent

- Az angolt részegen, zajban lehet érteni, de az ajtó mögül nem...

- Párok és az új vibrátor doboza, mindennapos

Szórakozásból, és mert elvileg én emberekkel foglalkozom, elnevezem a vendégeket. Olyasmit látok, ami hozzájuk tartozik, de arc nélküliek maradnak sokszor. Ezért:

- fiatal pár - jövetel célja: város nézés

- fiatal szexelő pár - jövetel célja:szexshop, vöröslámpás stb.

- értelmiségi idős pár - jövetel célja: üzlet vagy város nézés

- értelmiségi idős pár jóképű hapsival - jövetel célja:üzlet vagy város nézés

- fiatal hapsik - jövetel célja: buli

- fiatal hapsik (feltehetően homokos) - jövetel célja: nagy buli

- fiatal füvezős hapsik - jövetel célja: olyan buli ami otthon csak illegálisan van

- fiatal füvezős hapsik (feltehetően homokos): olyan nagyon nagy buli, és ott ahol otthon nem lehet

- fiatal lányok (általában 2, ritka) - jövetel célja:város nézés

- sznob, de nincs elég pénze több csillagos szállodára - jövetel célja: üzlet

- tudós

- Happy family

- Happy family, de apuka megnézi a houskeepert

- ja és öreg bulizós csajok

 

Szólj hozzá!

Címkék: munka

7-ből 8

2008.03.02. 19:12 :: B Gyöngyi

Sajnos nincs elég időm városnézésre, végül is semmire sincs időm. Azoknak, akik úgy gondolják, hogy ez egy jó kis kirándulás, ami elnyúlik egy fél évig, azoknak elmondanám, hogy hetente 5 napot dolgozom, 3-on pedig az egyetemen vagyok. A vak is látja, hogy lehetetlen... Szóval nem sokat alszom. Bár a meló csak 14ig tart, így vettek fel, gyakran túlórázom, szóval mindig. A legjobb esetben 4-re hazaérek, de általában 5re, és utánna még tanulnom kell. Este 7-től meg tanulás olyan éjfélig. Soha egy szabadnapom sincs, de ezen lassan változtatnom kell, különben nem fogom bírni. Fizikailag nagyon megterhelő. A fizetésre nem lehet panaszom, de a kollégákat nem szeretem, vagyis nem mindenkit, ami eléggé megnehezíti a dolgomat.

Ja és persze mindeközben az otthoni egyetemen is ugyanúgy kellene teljesítenem mintha ott lennék...  Tudom, hogy más Erasmusosok nem ezt tapasztalják. Az körülberül így néz ki: 5 nap buli 2 nap egyetem. A világ mintha ketté lenne vágva, valahol Európa közepén, akik nyugatra vannak, azoknak nem kell dolgozni, de akik keletre, azoknak muszály, legyen az görög, szlovák vagy magyar.

Szólj hozzá!

Címkék: munka egyetem

Hermitage

2008.02.28. 23:31 :: B Gyöngyi

Már lassan egy hete, hogy voltam az itteni Hermitage múzeumban. Az oroszországi Hermitage múzeum egy-egy kiállítását hozzák el Amszterdamba. Május 5-ig az Art Nouveau fut.

Hát annyira nem nyűgözött le, de érdekes volt. A csodásan faragott asztalok és a használati tárgyak tetszettek, de a sok giccses szitakötős váza már nem mindig kötött le. Maga a múzeum elég kicsi, csak 2 emeletet foglal magába.

Azért én felraktam megint 1-2 képet. Odafele az ablakon ezt láttam: BUÉK '07 '08 Február vége, de a magyarok még mindig nem mosták le az ablakot :-)))

Szólj hozzá!

Címkék: múzeum

Hollandok, azok a csodálatos hollandok...

2008.02.26. 10:50 :: B Gyöngyi

És én még le voltam nyűgözve a Raiffeisen banktól... Otthon kétségkívül egyedülálló a kliens kezelési technikájuk. Kézséggel válaszolnak minden kérdésre, türelmesek, mosolyognak és elég kényelmes hellyel kínálnak.

De most itt is kellett egy bankszámlát nyitnom. (Mintha fontos ember lennék, már három bankártyám van...:-))) Csak győzzem az ügyintézést velük)

A történet úgy kezdődött, hogy kell egy bankártya az egyetemi fénymásolók, nyomtatók használatához, mert egy úgynevezett chipknip-el vannak ellátva a kártyák, aztán a fizetést is utalni kellene valamire, arról nem is beszélve hogy bármilyen szerződéshez  holland bankszámlaszámot kérnek. (lásd: internet)

Mivel egyetemista vagyok, az egyetem kiállított nekem valamiféle Iskolalátogatásit, amivel el mehettem a bankba. Csakhogy!!! Itt már van valamiféle szervezési képesség, készség, ha már ott vagyok az egyetem irodájában akkor már időpontot is adnak a banknál, merthogy van összeköttetés a különféle intézmények között (!!!). Ott, egyetlen kattintással lefoglalák nekem a reggel 9 órát és nekem csak oda kellett mennem az adott időpontban. Várni nem kell. 9 előtt érkeztem, sehol senki a bankban... Egy kicsit ez megijesztett, talán rossz helyen vagyok stb., de nem, ahogy 9-et ütött az óra az ajtók kinyiltak és az alakalmazottak is elfoglalták helyüket. Várni nem kellett, az ügyintéző udvarias, kávéval, teával kínál...

Semmi nyoma az otthon idegeskedésnek, mert mire sorra kerülünk otthon szétrágjuk a körmunket, a lábunk már fáj az ácsorgástól és különben is ki vannak az idegeink, mert a másik sor gyorsabban halad, mert elénk tolakodtak, az ügyintéző leharapja a fejünket, mert még mindig nem értjük, meg különben is ki van a *** az égsztől stb...

A biztonság meg bámulatos. Az internetes bankolást úgy intézik, hogy van egy kis kalkulátor, ami minden egyes alkalommal, amikor fel akarok lépni a netre, kiad nekem egy kódot (ez egy számológéphez hasonlít és a bankkártya működteti). Ehhez képeset az OTP-es 'Kérem a jelszót', gyerekjáték a hekkereknek.

Az ügyéntézés gyors és ésszerű. Egyszerűen csak működnek a dolgok. Itt akarok élni, ez a magyar utópia (leszámítva az időjárást).

Szólj hozzá!

Címkék: amszterdam

Vacsora

2008.02.23. 13:09 :: B Gyöngyi

Meg volt az első közös vacsora a többiekkel. Ez azt jelenti, hogy mindenki készített valamlyien jellegzetes hazai kaját, aztán lehet válogatni...

A képeket feltöltöttem a http://indafoto.hu/amsterdam oldalra. Nincs sok hozzáfűzni valóm. Én Gombapaprikást csináltam galuskával. Nekem legjobban persze az édességek ízlettek... A bloody mary-t soha többet meg nem kóstolóm. Az iszonyúan fúszeres és égető. A román konyha hasnolít ízvilágban a miénkhez, valamilyen sült patiszonféleséget ehettem. A camembert persze finom, a ciprusi kaja a mi töltött káposztánkhoz volt hosonló, csak szaft nélkül és valamilyen más levélbe csavarva, de az íze hasonló. A spanyol az valami rántotta féle volt. Az izraeli rizi-bizi nem volt újdonság. A többit meg nem tudom leírni. :-)))

A társaság jópofa, jól éreztem magam. Az ausztrál lánnyal jól összehaverkodtam. Lehet h ő is jön dolgozni a céghez. Az orosz lányokkal meg megbeszéltem, hogy következőleg együtt elmegyünk az itteni Nemzeti Múzeimba. De ma a Hermitage vár!!!

Szólj hozzá!

Címkék: buli

Canal

2008.02.19. 10:35 :: B Gyöngyi

 

A hétvége ígéretesnek tűnik, a házban közös főzés lesz. Ami azt jelenti, hogy mindenki valami nemzeti ételt összeüt és lehet kóstolgatni. Az ausztrálok mit esznek?

Végül csak találkoztam az ISN képviselőivel és van egy csoportom. Ami jó, mert mindig szerveznek programokat és néha kell a társaság, Pascaline-nel piacra szoktunk járni, de elég sokat kell tanulnia, szóval nincs ideje. Szóval velük részt vettem egy hagyományosnak mondható Canal-tour –on. A csatornákon végighajóztunk, éjszaka. Kicsit költséges volt, azt viszont nem tudom megmondani, hogy megérte vagy sem. Éjjel mentünk és így egész más a város – persze még így is be lehetett látni a házakba – szép volt és más volt. De párral érdemes este menni… nagyon romantikus. Turistáknak nappal. Hajóztunk a legszélesebb csatornán, láttuk a legrégebbi csatornát, a legöregebb házat (na ezért megérte) és néhány templomot. A változatosság kedvéért most megismertem két hollandot (tényleg ritka a környezetünkben), egy mexikói, egy kínai lányt és egy portugál fiút.

Szólj hozzá!

Címkék: amszterdam

Millais

2008.02.19. 10:35 :: B Gyöngyi

 

John Everett Millais – AKI LÁTNI AKARJA SIESSEN (azaz látogassatok meg végre!) mert csak május 18-ig látható. Sajnos ezt hagytam a végére, már nagyon elfáradtam akkorra, de még biztosan visszamegyek. Életemben nem sok olyan festményt láttam, ami ilyen nagy hatással volt rám. Millais képei pedig egytől egyig remekművek. Egyszerűen káprázatosak. Munkácsyt nagyon szeretem, mert egy-két képen az emberek nagyon kifejezők. Na, Millais-nak minden képe… A Hugenotta… Na az a kép kell. Még nem tudom, hogy szerzem meg khmm vagy a poszterét. A szerelem, az aggódás, a féltés, a gondoskodás és a hithűség kimerevítve egyetlen pillanatba. A kép egy katolikus lányt ábrázol, akinek a szerelme egy hugenotta. Miközben öleli, megpróbálja a férfi karjára kötni a fehér kendőt, jelezve, hogy katolikus, de a férfi a másik kezével lehúzza, közben az arcukon a tiszta szerelem. Bevallom megkönnyeztem. Volt olyan képe is, amin elnevettem magam… A színek pedig káprázatosak. Míg van Goghnál úgy ahogy el tudtam képzelni, hogy hogyan haladt, mit használhatott, Millais… halvány lila gőzöm is. A textília festése hihetetlenül élethű. Az Oféliát (Ophelia) pedig felesleges dicsérni. Remekmű. Millais a festészet Leonardo Da Vinci -je :-)))

Néhány új képet feltöltöttem.

1 komment

Címkék: múzeum

van Gogh

2008.02.19. 10:33 :: B Gyöngyi

 

Ma végre megajándékoztam magam egy múzeum kártyával és elmentem a van Gogh múzeumba. Feledhetetlen élmény. Annyi van Gogh képet láttam, hogy a végére meguntam :-)

Az első szinten olyan képek voltak kiállítva, amelyek hatással lehettek rá. Itt felbukkan egy Delacroix kép is. De találkoztam persze Monet, Picasso festménnyel, Toulous-Lautrecht műveivel is, sőt egy Rodin szobor is ki volt állítva. A van Gogh Gyűjtemény pedig tényleg káprázatos. Az 1885-ös képei elég sötétek és komorak azok nem tetszettek, 1887 felé már kezdett kibontakozni a stílusa, na azok már ott voltak a szeren. Amit nem tudtam róla, hogy a keleti, japán művészet nagyon nagy hatással volt rá, és van egy-két másolata, átdolgozása. Ezeket a képeket imádtam (vettem is egy posztert), és most már értem, miért van olyan sok képe virágzó fákkal. Sajnos csak egy Napraforgó kép volt kiállítva, kíváncsi lennék egy kék hátterűre. De ott volt a híres The bedroom (A hálószoba), The potato eaters (Krumlievők) – ami azért volt érdekes, mert mellette ki volt rakva az a kép, aminek a hatására jött létre; Önarcképek, Cigarettázó csontváz (magyarul nem tudom a címüket, valami ilyesmi lehet). Csendéletek, Csendélet Bibliával (ami azért érdekes, mert van Gogh apja nagyon vallásos volt, nem igazán jöttek ki, és ezt az ellentétet úgy fejezte ki, hogy a Biblia mellé, egy másik könyvet is festett: egy Zola regényt) és még sok más kép, ami ismert, de nem jut eszembe a címük.

Aztán, persze külön teremben ki volt állítva a levelezése testvérével, Teoval. Ez azért érdekes, mert gyakran rajzolt skicceket a levélre, pl. megmutatni Teonak a kilátást a szobából. És ismételten jól jött csekély francia nyelvtudásom, mert néhol ki lehetett venni a levelek szövegét. Megéri nyelveket tanulni, a világ kinyílik.

Szólj hozzá!

Címkék: múzeum

Munka második felvonás

2008.02.19. 10:32 :: B Gyöngyi

 

Housekeeping nem is olyan egyszerű feladat, mint hittem. Pontosabban nem bonyolult, de férfiaknak való. Nem is sok lánnyal találkoztam az Apple-Inn –ben eddig. Elég megerőltető fizikai meló, mert az ágynemű, a matrac nehéz, a tempó nagyon gyors és ráadásul mindezt a jellegzetes holland lépcsőkön. A lépcsők komolyan életveszélyesek. Mivel keskenyek a házak a lépcsők is azok, meredek csigalépcsők, alig hagyva helyet a lábnak. Na ezt kellene porszívózni. Napokig izomlázam van a meló után. Tulajdonképpen nem szeretem, ami azért jó, mert ha kirúgnak nem fog fájni a szívem, meg felmondani is könnyű lesz. Két hetet vagy hármat adok magamnak, ha nem tudok hozzászokni, akkor otthagyom. De amilyen hülye bajkeverő vagyok, még akkor sem fogom, ha vért izzadok, mert így legalább lesz pénzem, amit szabadon elkölthetek csecsebecsékre. Legalább le vagyok foglalva és elfelejtem, hogy fáj a szívem a párom után…

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: munka

Orvosnál

2008.02.19. 10:26 :: B Gyöngyi

 

Végre hallok, ami társasági életem fellendülését jelenti.

De ez csak úgy volt lehetséges, hogy elmentem az orvoshoz, aki kimosta a fülemet. Ez persze nem lenne olyan izgalmas, ha nem hollandokról lenne szó. Egészségügy. Hmmm. Lépésről lépésre elmesélem, mert a különbség óriási. Először is van egy előszoba oda érkezünk meg először, onnan csak egy ajtó vezet a recepciós pult felé, és egyszerre csak egy ember mehet be. Ott felveszik az adatokat, tb kártya stb. Aztán a váróba irányítanak és várunk. De nem birkák, nézzük, hogy ki jött meg utánunk, hanem az orvos kijön és szólítja a beteget. Amúgy sem lehet követni, mert olyan gyorsan lerendezik a dolgot, hogy az emberek hamarabb továbbállnak. Nem olyan nagy különbség, de ez szerintem csak annak tudható be, hogy a munkát időben kezdik el és elegendő létszámban. (Istenem, amikor a nőgyógyásznál kétszer fél napot vártam, mire felírták egy gyógyszert…) Az orvos. Amikor beléptem, nem értettem, hogy mi van. Ezt most komolyan mondom. Van úgy, hogy az ember érzi, hogy valami nem stimmel valami hiányzik, de nem tudni, hogy mi az. Két perc múlva rájöttem.

Először is, nincs gyógyszerszag, az a jellegzetes rendelő szag, sem a váróban sem a rendelőben. Másodszor: az orvos mosolyog, kezet fog, bemutatkozik. Semmi ’én vagyok az orvos innen az asztal mögül’ póz. Harmadszor, ami a legjobban tetszett: a rendelőben csak a beteg és az orvos, és senki más. Azt hiszem ennek mindenki örülne ha végre bevezetnék. Sehol nővérke, meg egy másik aki a 300 forintokkal babrál… Mint otthon– ismételten a nőgyógyásznál -, amikor egy rákszűrésen (ami kétségkívül elég intim dolog) az orvososon és rajtam kívül még 2 vagy 3 ember volt benn. Már nem is tudom túl nagy volt a tumultus. És csodálkoznak, hogy a nők nem szívesen járnak nőgyógyászhoz…

Három perc beszéd az orvossal és tovább irányít a nővérkéhez, aki nem sokkal később szólít és elvégzi a szükséges beavatkozást. Ismételten kettesben, és kész is. Ó és negyedszer: a váró. Az a minimum, hogy van víz, de a felnőtteknek olvasó asztal, jól megvilágítva, újságokkal. A gyerekeknek játszóasztal játékokkal. És hangsúlyozni szeretném, hogy használható, jó minőségű és érdekes játékokkal. Csak azért mondom, mert tavaly többször megfordultam egy gyermekorvosi rendelőben, Debrecenben, volt ott valami ami régen játék lehetett, de a falról már mállott a peneszes festék. És az gyermekorvosi rendelő volt, de az itteni nem.

 A nevemre nem igen hallgatok. Mert itt kb így hangzik: Dzs…o..   Hmmm Borsok

1 komment

Címkék: amszterdam

Munka

2008.02.13. 15:27 :: B Gyöngyi

Az elmult napokban olyan sokminden tortent, hogy nem is tudom, h hol kezdjem.

Nagynehezen osszehoztam az allasinterjut, azert nehezen mert a telefonom nem akar mukodni, evtizedek mire sikerul valakit felhivni, de tobbnyire nem. Meglepo modon alkalmaztak. állásinterjú angolul, brrr... Megtanultam 2 uj szot alatta :-))) Szoval szallodakban fogok dolgozni, takaritas. Ha a vendeg kijelentkezik, utanna renberakni mindent. Orankent 8 eu kb, de orankent legalabb 3 szobaval vegezni kellene. Eleg eros, mert eloszorre, 45 percbe kerult nekem a szoba, mondjuk mindent tul tokeletesre akartam. Aztan vettem egy uj telefont is, a leheto legolcsobbat potom kb 7500 ftnak megfelelo ertekben, h vegre el tudjanak erni az emberek.

A bal fulemre jelenleg suket vagyok, igencsak megnehezitve a kommunkaciot. Remelem hamar megoldodik.

Eloszor lattam ejjel a varost. Akar Velence... gyonyoru. A vizen tukrozodnek a fenyek, nagyon romantikus.

Ket dogam jegyet is tudom, 7 es 8. Ami azt jelenti, h sikerult. Csak megoldom lassan a dolgokat. :-)))

1 komment

Címkék: munka egyetem

Képek

2008.02.09. 16:15 :: B Gyöngyi

A fényképek elérhetőek a következő oldalon:

http://indafoto.hu/amsterdam

Szólj hozzá!

Címkék: képek

Letelt az elso het

2008.02.08. 14:11 :: B Gyöngyi

Vegre vege az elso hetnek. Az elmult napok azert nehezek voltak, mert nem tudtam, h mit varnak itt a tanarok tolunk, de nem olyan veszes, mint hittem, Sokat kell tanulni, de ez ertheto, elvegre egyetem. Sokkal jobb egyetem, mint az otthoni, komolyan mondom nevetseges, ami otthon folyik ehhez kepest. Jegyet kapunk arra, h egy cikket osszefoglalunk magyarul/marmint otthon, itt meg hetente kell, plusz dolgozatok sora. A pszichologia intezetnek tobb laborja van, mint nekunk tantermunk. Minden emeleten mas-mas terulettel foglalkoznak es lassuk csak... 10 ilyen emelet van. azt hiszem mindenki vette az adast.

Van biciklim!!!

Bar azt mondjak, h a biciklizest nem lehet elfelejteni, a kressz szabalyokat igen. khmm... Mert mig otthon, ha van is ut, annak csak 2 oldala van, vagy ha netan-tan van bicikliut, akkor mindket irany azt hasznalaja. de itt nem. Van jobb sav a biciklisnek, autosnak gyalogosnak es persze bal is. Ketszer majdnem a szembesavba mentem, mert egyszeruen eszembe sem jutott, h a bicikli utra is uaz vonatkozik, mint az autosra. A keresztezodeseken atmenni kesz horror.

Ahhoz, h a bicajt megszerezzem el kellett mennem a varos masik vegere metroval. Budapesti elmenyekre tamaszkodav tomeget es foldalatti utat vartam. De nem. A metro neha feljon es hidakon is atmegyek, es nem sokan voltak rajta. A biciklim eleg nagy szerintem, mondtam ott a sracnak, h tudtommal, az a legbiztonsagosabb, ha a labunkat le tudjuk rakni a foldre, de azt mondta, h ez Amszterdam es a nagy szel miatt konnyebb hajtaini, ha ki tudjuk nyujtani a labunkat. Hat jo, nem olyan keyelmes, de kifejezetten jo biciklieik vannak. Ami a tobbieknek furcsa, nekem nem, h kontras, nem keznel van a fek. a hazafele ut kicsit kalandos votl, vagy 2x eltevedtem, mire megtalaltam az egyetemet.

Szólj hozzá!

Címkék: kezdetek amszterdam

Az elso orak

2008.02.06. 12:00 :: B Gyöngyi

Ekezet nelkul.

Tegnap megvoltak az elso orak, ami szo ami szo eleg ijeszto volt. ertettem mindent, jegyzeteles siman, meg aztan az anyagot felrakjak a netre csakhogy... az egyik oramra tobbet kell keszulnom, mint annak idejen szocialpszichologiara. Ott is orarol orara el kellett olvasni egy cikket,de ez ahhoz kepest... hetente 2x van Evolutionary Cognitive Psychology. Minden orara, azaz hetente ketszer be kell adni egy beszamolot egy cikkrol, plusz hetente kiseloadast kell tartani es a vegen egy nagyobb dolgozatot is kell irni. erdekes lesz. Csak sikeruljon valahogy.

A masik ora, Cross-Cultural Psychology csak eloadas a vegen vizsgaval.

Amit nem talaltam fernek, hogy a hollandok irhatjak hollandul is, es ha valami bajuk van kerdezhetnek holandul is. Legalabb azt figyelembe vehetnek, hogy mi is ott vagyunk.

Sokat hezitaltam, hogy leadjam-e valamelyik orat, mert van meg a fentieken kivul egy, de csak meg csinalalom. Pascaline azt mondta, h segit, Stellat pedig megkerem, h nezze at a helyesirast.

De lehet, hogy munkara mar nem lesz idom, nem mintha lenne is valami.

Szólj hozzá!

Címkék: egyetem kezdetek

A pszicho intezet

2008.02.05. 16:41 :: B Gyöngyi

 

Itt úgy érzem, jobban megbecsülik a pszichológiát, mint otthon. Az épület hatalmas, nagy előadókkal, külön normális számítógéptermekkel. A mieink már alig működnek. Az épületet elég nehéz leírni. Először is kettészeli egy csatorna, mert miért is ne J az egész egy útvesztő. Van kör alaprajzú előadó, háromszög, ahogy esik. Még van egy két dolog, amit nem értek, de majd kiderül. A kedvencem a tanuló: Aquarium. Ami tényleg úgy néz ki, mint egy akvárium, mindkét fal, oldalt hosszan üveg.

A tárgyfelvétel is más, mint otthon, ha egyszer felvettél valamit, akkor az úgy van, mi meg válogatunk, meg ledobnak minket, meg ilyenek. Aztán ami a legjobban tetszett, hogy 1-2 kreditért vagy néhány euroért jelentkezni lehet kísérleti alanynak. Ezt nálunk is bevezethetnék néha egy 1000es is jól jönne. A többiek aranyosak, bár akik már itt voltak előző szemeszterben is azok eléggé össze vannak szokva. Amerikaiakkal ismerkedtem inkább, velük jól lehet dumálni és elég nyitottak is. Az Erasmus koordinátor pedig nagyon aranyos, meghívott minket egy italra, egy kis sajtra és valami tipikus holland kajára. Fincsi volt. Olyasmi, mint a krokett, legalábbis elsőre, a belsejében hús van, azt hiszem. Amúgy már most könnyebb kommunikálni, de az biztos, hogy az amerikaiaknak nagy előnyük van. Van itt egy amerikai srác, hát… az első benyomás nem volt kellemes. Már ő is itt volt egy félévet, szóval elég nagy az arca.

Szólj hozzá!

Februar 4

2008.02.05. 16:40 :: B Gyöngyi

 

Attól tartok, hogy ha egyszer hazaköltözök, nem tudom majd megszokni az otthoni dolgokat. Itt mindenki iszonyú kedves és udvarias. Ma például magam elé engedtem egy hapsit fénymásolásnál, mert nekem elég sokat kellett. Itt a boltokban is van fénymásoló és érmebedobással működik. 1 copy 5 cent. Drágább, mint otthon, de olcsóbb lehet, mint Pesten. Szóval a hapsinak nem volt aprója, fénymásolt egy pár oldalt és a maradékot nekem adta. Ez amolyan mindennapos dolog úgy tűnik. Mosolyognak, megszólítják az embert és ha szólok, hogy nem értem, azonnal angolra váltanak. A közlekedésben pedig a gyalogosnak van elsőbbsége, mármint tényleg van. Az autósok rettentő türelmesek, biztos a sok turista miatt. Mindig elengednek minket, még akkor is, ha nekünk van piros. Otthon képtelenség átmenni a zebrán, sokszor még a zöld lámpánál is. Lehet, hogy egy fél év múlva, otthon elüt egy autó, ha nem vigyázok…  Bár még nem kezdődtek el az órák, amik miatt aggódni kellene, általánosságban elmondható, hogy itt kiegyensúlyozottabb vagyok, vidámabb és állandóan mosolygok. Majd meglátjuk néhány hét múlva, de egyelőre nagyon tetszik itt, meg tudom szokni.

Pascalinnel nyelvet cserélünk, vagyis nyelveket. Ugyanazokat a dolgokat lefordítjuk angolra, franciára, magyarra és hollandra. Ez általában a program a konyhában. Holnap jön egy olasz barátja, mert ő Olaszországban volt Erasmusos. Imádom ezt a multikulturális helyzetet.

Pascaline tejjel issza a teát. Nézni is rossz, de majd megkóstolom J

Ja és nem ártana, ha iskolában megtanítanák az udvarias társalgást, társalgási szabályokat. Az ilyenek felett olyan simán elsiklunk. Mi magyarok nem vagyunk sem udvariasak, sem pedig vendégszeretők. Szerintem, mi jobban tartjuk a határokat. Bár talán mi hamarabb közel engedjük magunkhoz az embereket, de kezdetekben mi az elutasítóbb kategória vagyunk. Talán azért mondják ránk, h vendégszeretők vagyunk, mert szeretünk nagy és ingyen vacsorát adni, ez amolyan keleti habitus lehet.

A város toleranciája zavarba ejtő. A piac olyan, mint otthon azt leszámítva, hogy vibrátort is lehet venni. A belvárosban Gay Bar-ok, sexshopok és rengeteg helyen lehet füvet kapni. A szagát sok helyen érezni. Valaki, inkább nem mondom, hogy ki, már kifejtette, hogy milyen könnyű hazacsempészni, mert bár az országhatáron van ellenőrzés, csak azt nézik, hogy van-e cigi. A mi dolgunkat még a határnyitás is megkönnyítené, de ugye ilyet én nem teszek.

A kajával nincs gondom egyelőre, mert épp hozzászoktam, h 2 főre főzök, aztán most csak magamra kell. Vettem egy üveg spagetti szószt. Olyan 3-4 ebédre elég. Holnap közösen főzünk vmit vacsira, de addig is szereznem kellene magyar recepteket.

Most kaptunk 1-1 törülközőt, valaki itt hagyta. Király. Ja és már volt itt vízforraló. 2 db. Még az is van, ami nem kell.

Szólj hozzá!

Címkék: amszterdam

A többiek

2008.02.03. 13:32 :: B Gyöngyi

Fura érzés itt magyarnak lenni. Valamiféle nemzeti öntudatot ad és kezdem felfogni, miért is nagy szó az, hogy Kálvinista Róma. Élesebben kezdem látni a nyelvek közti különbséget, otthon annyira nem hívják fel erre a figyelmet. Olyan fura érzés az, amikor az utcán megy az ember az előtte haladók pedig magyarul beszélnek. És csak én tudom, hogy megértem őket. És valahogy már ezzel az ismerőseimmé válnak. Majdnem leszólítottam azt a két középiskolás lányt, aki előttem beszélgetett, de rájöttem, h csak megijeszteném őket.
 
Meg nem tudom mondani, hogy mennyi hülyeséget hoztam össze részegen angolul, sokszor még magyarul sem tudom megmondani.
De egyszerűen leírhatatlan érzés. Megismertem a házban lakókat úgy nagyjából, nem jutnak eszembe a szavak magyarul… és ez többször is előfordult, szóval hihetetlen, azt hiszem éppen ezért jöttem ide. Olyan intelligensek olyan tájékozottak. Sokszor gyereknek érzem magukat mellettük. Többségük mondjuk jogot tanul, talán ezért is. Most eléggé be vagyok csípve, de ha így tudtam beszélni, akkor mindenhogy. Fura, hogy mindenki beszél, zaj van, de akkor is megértem. Ez egyszerűen leírhatatlan. Annyi különböző kultúra, de mégis olyan hasonló. Pl. az egyik indiai srác az ottani helyzetről beszélt-én így biztosan nem tudtam volna- a diákok helyzetéről, a kitörés esélyeiről, de ugyanakkor annyira hasonlított Gézára hogy az hihetetlen, aki ismeri az ismeri, aki nem az nem, ő egy jelenség. Nos ebből a jelenségből már kettő is van J a gesztusok,a testalkat, csak a bőrszín nem egyezik. Az egyik orosz lány, Olga, úgy néz ki mint az unokatestvérem Ágota. Az első embe,r akit megismertem a bulin Flórian, egy román fiú. Ki gondolta volna, régen ellenséget jelentett a román, vagy valami megvetendő dolgot, de most kedves szomszédot, aki közel lakik, tudja azt, hogy mit jelent a pálinka, a szegénység, az orosz elnyomás etc. Van egy térképe kinn a falon Romániáról, és pont rajta van Debrecen is, leírhatatlan érzés. It feels like home. Megint csak.  
Messze vagyok, de mégis közel. És segít mindenki, tudják, h mit jelent az, h messze lenni otthontól, egyedül lenni. És életemben először igazán büszke vagyok arra, h tudok magyarul, mert mindenki más számára ez a világ legrejtélyesebb nyelve és bár számítottam arra, hogy gond lesz a nevemmel, a vártnál még több gond van vele. Aztán itt van egy amerikai lány, aki művészetet tanul, nem tud más nyelvet, mert minek, de nekem ez tökéletes, jó lenne, ha együtt elmehetnénk kiállításokra. Tipikus amcsi be nem áll a szája, de tájékozott. Stella Brown –nak hívják. Volt ott még egy Kanadai srác, Den, aki sokat utazik, még egy francia lány, akinek a neve a Lillához hasonlít Liana, ha nem tévedek- de ki emlékszik már, aztán egy zsidó srác. Maxiumum 20 ember élhet itt. Olyan sok ember azonban biztos nem, talán 15, szóval ideális közösségnek. Ja, van mexikói srác is, aki jogot tanul, a neve olaszos, ennyi maradt meg. Most ennyi elég, így is félregépelek. De a rossz érzés most kezd előjönni, h sok hülyeséget hordtam össze. :-P

És kiderült, h az orosz lányok is angolul fognak tanulni. Ha ők boldogulnak, akkor én is.

Szólj hozzá!

Címkék: buli

Hoogte Kadijk

2008.02.02. 13:34 :: B Gyöngyi

Itt lakom.
Elég nagy szoba jutott nekem. Van egy kényelmes ágyam, egy teljes polc, szekrény, egy nagy asztal (talán konyha) és egy kisebb, két asztali lámpám, éjjeliszekrény. Még porszívónk is van. A mosás pedig ingyenes, mosóport kell még vennem. Internet lehet, h lesz. A lányoknak is kellene, és együtt olcsóbb lenne. A ház elég érdekes. A folyosók szabadon vannak, a lakások nincsenek összekötve. A kilátás nem olyan rossz. Félig egy épültbe látok be, az egyik szoba szerintem mosdó lehet (érdekes), de látni lehet egy csatornát is, a háttérben pedig felhőkarcolók. Éjjel nagyon szép. A másik oldalon, emeletenként van egy nyitott erkély és onnan is egy csatornára lehet rálátni. Amúgy a két szobát csak a konyha köti össze, elég szeparált, csak az a zavaró, h az én szobámnál van a bejárati ajtó és van egy kis ablak rajta, de majd eltakarom valahogy. És kiderült, h a fűtést mi szabályozzuk. Szóval olyan meleget csinálok, amilyet csak akarok.

1 komment

Címkék: kezdetek

A 2. nap

2008.02.02. 13:31 :: B Gyöngyi

Olyan 14 órát aludhattam, erős fejfájás mellett, azzal is keltem. Idővel magamhoz tértem, kipakoltam, és elmentem a diákomért. Először tetszett a bolyongás, mert nagyon sok a látnivaló, de amikor még 2 órával később sem találtam meg az irodát, hiába kértem segítséget… eléggé kiakadtam. Na nagy nehezen megtaláltam (hálistennek vannak térképek kirakva az utcán) benn közölték, h most sokan vannak, és kevés az ügyintéző jöjjek vissza később, de (na ez nem magyar dolog) ha nagyon, akarom akkor persze most is lehet csak többet kell várni. Na jó gondoltam melegedek várok. Na ez a sokat kell várni, sem olyan mint otthon, max fél órát ha várhattam, és már következtem is. Jövő héten vissza kell még mennem, de már megvan a diák, szóval netezhetek valohol ingyen, az rejtély, h hol. A bevásárlást is sikerült elintéznem, de elég sok idő kibogarászni, h mi micsoda, mert ugye nincs rajta angolul, bezzeg itthon minden 5-6 nyelven van. Az egyik terméken volt franciául is, jól jött a nyelvvizsga! J minden fontosabb dolgot megvettem kenyér, liszt, cukor, tej, tészta, olaj, vaj, felvágott, szósz, só, lekvár stb. amit nem veszek még egy jó darabig, 12 euból. Az durván 3100.-, nem hittem volna. Igaz elfelejtettem az öngyújtót, meg a tusfördőt. De ez igazán nem sok. Na a spegettire kíváncsi leszek, mert 1 kilót vettem 0,5-ért (125), tojást nemigen látott. A legtöbb dolgot 1 eu alatt vettem. Asszem mindig így fogok vásárolni.
Kb ennyi történt. Amíg nem lesznek barátaim nagyon nehéz lesz, mert elég magányos most így. De ezek csak az első napok. A szobatársamnak egész nap órája van. Csak az az átkozott szél ne lenne… megérte elhozni a télikabátot.
Hát igen, az angol… sok problémám lesz, de ráhajtok. Nincs tv, internet, bulizni nincs kedvem, úgyhogy hobbim lesz a tanulás. Most jött át Olga vele jól el tudok beszélgetni. Aranyosak, most derült ki, h ő tök jól beszél hollandul. Így már elég ciki az én angol nyelvtudásom. Vagy csak én érzem így, mert nem jutnak eszembe azonnal a szavak, de megértek mindent. Végül is, már 2 hivatalos dolgot elintéztem: van lakásom, és be vagyok iratkozva.

Szólj hozzá!

Címkék: kezdetek

Az első tapasztalatok

2008.02.02. 13:28 :: B Gyöngyi

Hollandia olyan, mint az Alföld, csak már most zöld a fű és szebbek a házak, mármint amit láthattam, mert itt valószínűleg nincs gond a hangfogó falakkal, olyan magasak és olyan sok helyen vannak, h szinte nem is láttam a környéket. Amszterdam meseszép, már szemelkélt az eső mire villamosra szálltam, de szerencsére elkerült. Az emberek nagyon kedvesek, anélkül segítenek, h kérném és mosolyognak. Egy bácsi kinyitotta az ajtót, aztán elmondta, h számot kell húzni (mert hát a jegyvétel sem olyan mint otthon, hanem mint a bankokban, sorszámvétel van, csak itt hamar sorra is kerülünk.). Viszonylag könnyen megtaláltam az utam az irodába, egy valakit azért megkérdeztem, mosoly és tökéletes angol. Irigylem őket. Megint más csak néhány jó szót mondott, amikor meglátta a csomagokat és kérdés nélkül megmondta, h jó úton vagyok. Aztán az irodában egy kis koreai lánnyal beszéltem, vagyis beszélt, mert annyira hadart, h alig értettem. Fizetés, megkaptuk a kulcsunkat (volt egy kis keveredés a papírokkal). Minden rendben, gyorsan ment. Szerencsére a lakás pont az iroda mellett van, ami nagyon jól jött, mert addigra teljesen kifáradtam.Olyan nagy szél volt itt, h még a biciklist is lesodorta, engem meg a csomagokkal együtt majdnem elvitt. (Pedig együtt már 70 kiló) a szobám a negyediken van, kis csigalépcsőn kell feljönni, ami mókás csomagokkal, de megcsináltam. A szobatársam sokáig nem jött meg, ami nem is volt gond először, mert teljesen kiborultam, kijött rajtam a fáradság és az elveszettség érzése.  

Meg átjött két szomszéd, orosz lány, akikkel valamennyit beszélgettünk, kb egy szinten vagyunk nyelvileg, így könnyebb. A szobatársam francia lány, már nem is emlékszem a nevére, szerintem ö sem az enyémre. Nem beszélgettünk sokat, mert én már feküdtem is le aludni.

Szólj hozzá!

Címkék: kezdetek

Az ut

2008.02.02. 13:25 :: B Gyöngyi

Fel evet toltok Amszterdamban, az Erasmus keretein belul. Most sajnos meg nincs netem, az egzetemrol irok, itt ugyebar nincs ekezet. Szoval bele is vagok:

Tegnap a repülőn megismerkedtem egy nénivel, aki segített, és én is neki.  Neki volt egy kis helyismerete nekem pedig angol nyelvtudásom, meg a Jó barátokból Mónikás-mindent előre leszervezett habitusom, és mivel ő is Amszterdamba akart jönni ez jól jött. Bár semmilyen nyelvet nem beszélt hamarabb feltalálta magát, mint én. Csak odament egy busz sofőrhöz és „Amszterdam?” az intett, hogy nem, de rá is mutatott a jó buszra. Minek nyelvet tanulni? Erzsike néninek itt dolgozik a lánya, lehet h beajánl valahova, de nem hiszem. Most nem sok kilátást látok a munkára.
A repülőút izgalmas volt, minden csillog-villog kivéve magát a repülőt. Nagy a zsúfoltság, kicsi a hely és nem olyan modern, de amúgy ok. Készítettem 1-2 képet felszálláskor, de pont akkor beszélt hozzám Erzsike néni, így a legjobb részek kimaradtak. Nagyon gyorsan felszáll a gép, de amikor már fenn vagyunk, akkor olyan mintha megállna, mert a felhők alig mozognak alattunk. Izgalmas, amikor kanyarodik a gép és minden oldalra billen. Leszálláskor egy kicsit rázkódott, mert nagy szél van. Végül a repülőtérről busszal mentem Amszterdamba. Ez is gyors volt és itt még a buszsofőr is tud angolul. Ez az út nem volt különösen izgalmas.
Az elso repulo elmenyem volt.

Szólj hozzá!

Címkék: kezdetek

süti beállítások módosítása