Ma végre megajándékoztam magam egy múzeum kártyával és elmentem a van Gogh múzeumba. Feledhetetlen élmény. Annyi van Gogh képet láttam, hogy a végére meguntam :-)
Az első szinten olyan képek voltak kiállítva, amelyek hatással lehettek rá. Itt felbukkan egy Delacroix kép is. De találkoztam persze Monet, Picasso festménnyel, Toulous-Lautrecht műveivel is, sőt egy Rodin szobor is ki volt állítva. A van Gogh Gyűjtemény pedig tényleg káprázatos. Az 1885-ös képei elég sötétek és komorak azok nem tetszettek, 1887 felé már kezdett kibontakozni a stílusa, na azok már ott voltak a szeren. Amit nem tudtam róla, hogy a keleti, japán művészet nagyon nagy hatással volt rá, és van egy-két másolata, átdolgozása. Ezeket a képeket imádtam (vettem is egy posztert), és most már értem, miért van olyan sok képe virágzó fákkal. Sajnos csak egy Napraforgó kép volt kiállítva, kíváncsi lennék egy kék hátterűre. De ott volt a híres The bedroom (A hálószoba), The potato eaters (Krumlievők) – ami azért volt érdekes, mert mellette ki volt rakva az a kép, aminek a hatására jött létre; Önarcképek, Cigarettázó csontváz (magyarul nem tudom a címüket, valami ilyesmi lehet). Csendéletek, Csendélet Bibliával (ami azért érdekes, mert van Gogh apja nagyon vallásos volt, nem igazán jöttek ki, és ezt az ellentétet úgy fejezte ki, hogy a Biblia mellé, egy másik könyvet is festett: egy Zola regényt) és még sok más kép, ami ismert, de nem jut eszembe a címük.
Aztán, persze külön teremben ki volt állítva a levelezése testvérével, Teoval. Ez azért érdekes, mert gyakran rajzolt skicceket a levélre, pl. megmutatni Teonak a kilátást a szobából. És ismételten jól jött csekély francia nyelvtudásom, mert néhol ki lehetett venni a levelek szövegét. Megéri nyelveket tanulni, a világ kinyílik.
