Tudom, hogy manapság mindenki a felsőoktatás hibáiról, tandíjról meg ilyesmikről írogat. Én sem tudom megállni, hogy ne írjak egy-két sort. Ez csak az én véleményem és nem vagyok egyik politikai oldal elkötelezettje sem (ezt manapság sajnos sokaknak nagyon nem mindegy).

Hollandiában tudtommal van tandíj. Az állam pedig ad valami diákhitel szerűséget, amiből a diákok fizetik a tandíjat, ez az összeg automatikusan megy át egyik intézmény számlájáról a másikéra. Azt hiszem erről már írtam. És mit mondanak a diákok: köszönjük szépen, ez egy király rendszer!

Komolyan mondom nem vagyunk normálisak. Lássuk be, az egyetemeknek több pénzre (bárki bármit mond, igen szükség van: projektort minden termbe! ez ma már minimum), az országnak meg kevesebb diplomásra van szüksége. Mi értelme van, annak, hogy sok karon az évfolyamnak csupán kb. 30% elkötelezett és ezen a pályán akar maradni? Hülyeség. És a tanárok is ugyanolyan hanyagul viszonyulnak az oktatáshoz, mint a diákok. Ha fizetnénk, akkor megkövetelnénk egy bizonyos szinvonalat is. Itt olyan órára mondják azt, h rossz volt, nem elég részletes, nem elég mélyreható, amiért mi imádkozunk otthon.

Vagy itt vagyok én. Tudom jól, ha nem lett volna ingyen, talán most nem lennék egyetemista. De azt is tudom, h megért volna nekem annyit a pszichó, h munkát vállaljak mellette, vagy még több hitelt... Szóval az állam ingyen oktat, lesz egy pszichológus- és tanár (ingyen volt ezért megcsináltam ezt is) diplomám és húzok kifelé amint lehet. Még akkor is, ha sokáig nem tudok elhelyezkedni pszichológusként. Mert még így is jobban megéri rendet rakni mások szobájában, mint mások fejében .