Bár egy kicsit megkönnyebültem, hogy túl vagyok a vizsgákon, a melótól még nem szabadultam meg és a szakfordítói vizsgámtól sem, és ugyanolyan fáradt vagyok esténként. A munkát utálom, nincsenek valami jó kollégáim, ki is panaszkodtam magam az egyik főnöknek, vagy valakinek aki a cégnél dolgozik (úgy tünik, hogy itt lapos a hierarchia szerkezet). Csinálnak egy könyvet a cégről, amibe beleteszik a fényképemet és az ötleteimet. Mivel ott rosszul működnek a dolgok ötleteim vannak bőven. A képet felraktam a netre. Szerintem nem olyan jó, de a pasiknak tetszik. Annál is inkább, mert a Vermeer képekre hasonlít (a fények miatt, de én is legalább olyan molettnek tűnök a képeken, mint a festményeken :-( 

Az ominózus interjú után elmentem a Rijksmuseumba, egy kicsit feltöltődni. Láttam az éjjeli őrjáratot, meg e Verneer képeket is ;-) A múzeum kivülről 15x akkora mint a van Gogh, de belülről, nos harmada. Éppen felújítás alatt áll, szóval azt tanácsolom az ideutazóknak, hogy csak akkor menjenek, ha fanatikus Rembrandt, Night Watch rajongók. Volt néhány fegyver, néhány váza meg tányér a 17. századból, de összességében nem olyan sok. Ami nagyon-nagyon tetszett az a két óriási babaház. Gyerekkoromban nem nagyon babáztam, de babaházat nagyon szerettem építeni anyukámmal. Na ez olyan volt, mint amit mi megálmodtunk, csak nem kartondobozból. Hatalmas, vagy két szekrény széles és magas ház, 3-4 emeletes, tapétázva, falfestménnyel, festményekkel, ezüst evőeszközökkel, porcelánnal. Állítólag még kert is tartozott hozzá, működő szökőkúttal. Ma már lehet sok hasonló müanyag babaházat kapni, de ez akkor is utánozhatatlan.

A múzeum shopban találkoztam egy magyar párral, nem mertem őket megszólítani, de az érzés leírhatatlan. Ott állok a polc előtt, valaki megszólal mellettem, és értem. És arról beszélnek, hogy mit kellene venni a gyereknek, de végül nem azt választják, mert ilyen hülyeséget is csak ajándékba venne az ember... Hát mit ne mondjak, könny szökött a szemembe... Annyira magyarok voltak :-)))

Amúgy a boltban ráakadtam egy gyöngyszemre, van Gogh életművéről egy jó kis vaskos  könyv leértékelve. Szépen begyűjtöttem... Meg ha majd megjön a fizu, talán már tudom gyarapítani az otthoni könyvtárat néhány angol ritkasággal.