Ma az Evolutionary Cognitive Psychology tantárgy keretein belül ellátogattunk Leidenbe. Ez egy aranyos város, ami félórányira fekszik Amszterdamtól. Csakhogy a városból nem láttam semmit!!! Őrület. Az időjárás kikészít teljesen. Reggel esett egy kicsit, eláztam egy kicsit, míg a vonaton ültünk sütött a nap, amikor odaértünk jeges szél fújt, aztán elkezdett havazni... Jeges szél és havazás nem kívánom senkinek. Elmentünk az ottani természeti múzeumba, de ahogy véget ért az idegenvezetés már jöttem is haza, mert kezdem rosszul érezni magam, és nem kellene egy megfázást összeszedni a vizsgák előtt, közben :-)
Leiden National Museum of Natural History Naturalis: Mindenki számára izgalmas lehet, akit egy kicsit is jobban érdekel a biológia, mint engem. Bevallom az ahogy az evolúciót bemutatták at igen hatásos volt, az nagyon tetszett. A múzeum ezen részét két emeletre osztották. Az alsó szinten a múlt, felette a jelen és a két szintet az életfa köti össze. Kicsit nehéz elmagyarázni, mint ahogy az evolúciót is nehéz levezetni. A földszinten csigavonalban halad az idő, ábrákkal és kőzetmintákkal mutatják be, hogy milyen volt akkoriban. Aztán jönnek a fajok is. A fajok ábrái, csontjai, preparátumai össze vannak kötve egy csőrendszerrel, ami mutatja, hogy miből mi lett, ez a rendszer felvezet a plafonig és második emeleten kis lámpák vannak elhelyezve a talajon az élőlény előtt, hogy na ez fejlődött ki belőle. A középen álló fa, ami összeköti a 2 emeletet, tulajdonképpen egy neon fényű, üveg henger, aminek vannak szintje. A különböző korok tehát látszanak az első emeleti talajon csigavonalban és függőlegesen a fán. Hogy ez miért is jó nekünk? Van egy számítógép, ami irányítja ezt az egész rendszert, merthogy az egész villódzik, világít, kissé kaotikus ha nem érti az ember. Ki lehet választani egy fajt- mi az emberrel játszottuk el, ekkor a fénycsík végig megy azokon a csöveken, amin az ember fejlődése végig ment és kijukad a plafonon... Aztán lehet választani a köztes fajokból is, mondjuk valamelyik hal elődünket, a rendszer pedig megmutatja a fán, hogy melyik korban élt, melyik faj az a csőrendszeren és még a talajon is van egy fény csík, ami szintén az időt jelzi. Elég komplex. Nagyon-nagyon hatásos. Ha lesz gyerekem és biosz órán az evolúciót tanulja ide biztos elhozom valahogy.
Apropó gyerekek. Mint valami játszótér, talán ezért nem is fogott meg annyira. Egyszerűan túl zajos volt. itt éppen szünet van, szóval sokan beszabadultak a múzeumba.
Az idegenvezetés része volt egy kis játék is, emberi koponyákat kellett sorba rakni, megjelenésük szerint - persze nem igaziakat. Jó játék, sokat lehet tanulni belőle, de ismételten inkább gyereknek való volt ez is. De azért tetszett...
A múzeum központjában - ők írják a honlapjukon, igazából szerintem a központ ez a fa - egy forgó földgömb van. Az energiáról szólt volna a kiállítás, de igencsak unalmasnak találtam úgyhogy gyorsan átugrottam, meg a múzeum többi részét is. A preparált állatok nem igazán vonzanak... Sokszor még az állatkert sem tetszik, ez már igazán sok volt. Meg kell hagyni nagyonszép gyüjteményük van.
Miután teljesen átáztam a jeges, havas esőben most süt a nap... Az időn egyszerűen nem lehet eligazodni. Képeket nem igazán tudtam készíteni, azt a párat feltöltöm és rákerestem a múzeumra a neten, azokat is megtaláljátok majd közte. Az evolúció című képen látható az első és a második emelet. Sajnos, csak az első emelet teteje, éppen ki lehet venni a cvsöveket, amik most éppen nem világítanak, amúgy elég szép látvány. Egy másik képen a már említett a második emeleti padló látható.
